Nem ebben állapodtunk meg!

török_mónika_profilkép.jpg

 

A kettes sorszámú lányom lenyomott a gép elé és azt mondta, hogy írjak. Igaza van. Pár éve megjelent egy könyvem A nagy Ő címmel. És még mindig élünk! Ezt lehet itt nyomon követni.

Friss topikok

  • Bodócsy Vera: Amíg élek, nem felejtelek. Nagyon szerettelek. Köszönök minden írást, fotót (2020.09.03. 17:37) Tíz jel, ami arra utal, hogy esetleg egy kicsit fáradt vagy
  • : @tomtyi: mellesleg II. Ottónak nem volt osztrák felmenője , legkevésbé I. Ferdinánd. Mivel mintegy... (2018.08.20. 00:39) Honfoglalás
  • urbánugar: Hm. @Konyvmolyolo: Egy ilyen munka talán engem is érdekelne. Legalább is szívesen kipróbálnám mag... (2018.07.18. 14:38) Levél anyámnak
  • Bodócsy Vera: Szerettem mindet, mentettem, amit csak tudtam. Nem tudok aludni a hiányodtól. Nem így kívántam, ... (2018.07.13. 03:29) Feljegyzések a pelenkázó mellől 26. - Pillanatképek
  • aranyosfodorka: Hosszú, hosszú titkos, néma olvasás után muszáj megszólalnom. Ez igaz ? Hát Te is ? Sajnálom, de t... (2018.05.02. 10:00) Szerettem

Szerelem

2012.01.05. 20:17 | törökmonika | komment

 én mégis inkább egy görög szigetre szavaznék - vagy legalább legyen tenger elérhető távolságban :)

és akkor hajlandó vagyok megismerkedni a porszívó rendeltetésszerű használatával is akár :) a kutyákat itthon hagynánk (cicám lehet?!)

lépjünk már le a picsába ebből a világból. leonard cohen például sok évre száműzte magát egy görög szigetre - a legjobb dalait ott írta.

és ott szép, mert jönnek a kecskék, birkák a vörösborod mellé a sziklákról, és alkonyatkor kiugranak a sellők a vízből.

ha lelépnénk kicsit a világból, senkinek fel sem tűnne - mindent meg lehet ma már csinálni személyes fizikai részvétel nélkül is.

ha lelépnénk kicsit a világból, olyan lenne, mint egy nagy nyaralás - amikor ide, vidékre költöztünk, akkor mondtam, hogy innentől kezdve én nyaralásnak fogom fel a dolgaimat, olyan szép.

aztán nem úgy alakult, persze.

ha lelépnénk a világból, mindegy, mennyi időre, senkinek nem okozna fájdalmat, mert egyszerűen csak nem ott lennénk, ahol amúgy szar a világ.

azt meg nem kell tudnia senkinek, hogy megtanulom kezelni közben a porszívót.

négyeskét vinném iskolába biciklivel, kék-fehérre festett házak integetnének útközben - a raszták meg gyakran jönnének, pont olyan gyakran, mint ide, haza.

meg hát amúgy is a maguk útját járnák majd.

ha lelépnénk a világból, olyan lenne, mintha kidobtunk volna minden órát a francba.

te persze dünnyögnél és himbálóznál (miszerint davenolás) a hülye számítógéped előtt, de kiváló rukkolás salátákat csinálnék közben (néhány szamár nyilván be volna fogadva, akiket utálnál, én meg a nevükön szólítanám őket a konyhában), esténként kipróbálhatnád velem, hogyan lehet hanyatt fekve átállítani az univerzumot - nem tudom, persze, milyen típusú a szemed, nekem legalábbis nem egyformán kurva rossz a kettő, ha az egyikkel nézem a csillagos égboltot, egészen más kép jön be, mint ha a másikkal csinálnám).

állandóan halat ennénk (meg birkát).

ha elmennél, ordítanának a szamaraim :) amikor megjönnél, megölelgetnélek :)

szarnánk a világra. és nem érdekelne senkit sem, mit csinálunk, amikor behúzzuk a spalettát.

ha kedvünk lenne, elmennénk este az egyetlen kocsmába, és félfogú öregemberekkel innánk, meghallgatnánk, ahogy zenél a helyi számkivetett és mezítláb mennénk aztán haza a homokban, ordítva énekelve különböző idióta dalokat.

de ha kellene, persze felvennénk az öltöny-nyakkendőt meg a nagyestélyit - és alig várnánk, hogy mikor lehet már ledobni és visítósan röhögve beleszaladni a tengerbe egy szál szemüvegben. és ha már nagyon nem bírnám a pocakodon alvást, kimennék a szamarakhoz :) vagy fordítva :)

néha persze elromolna a vízvezeték, és te nem lennél ott, hogy nagy komolyan intézkedj, de akkor halálos hidegséggel megegyeznék izékével, a falu egyetlen mesteremberével, később úzót innánk (a szamarakat arrébb lökdösve) - és nem kéne zárni az ajtót, amikor elmennék négyeskéért az iskolába, mert minek.

sose lenne tél.

A bejegyzés trackback címe:

https://torokmonika.blog.hu/api/trackback/id/tr163522753

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aviik 2012.01.06. 09:08:16

Na, ezt eddig én is így gondoltam, úgy értem eddig a nyárig. Mert, hogy régen így volt, amikor tíz éve Krétán voltunk ez volt a görög valóság. Idén már nem. Idén a görögök már majdnem olyanok, mint a magyarok. Ott vernek át, ahol tudnak, és nem, már nem hagyhatod nyitva az ajtót. Mi 15 percet fürödtünk egy strandon, de már feltörték az autót és elvitték mindenünket, még a gyerek pelenkáját is. És nem egyedi eset, ezt mondták a rendőrök is és ezt mondta az idegenvezetőnk is, akinek a lakását törték fel ugyanezen a nyáron.
Olvastam egy indexes görög topikot, szinte mindenki kiábrándultan jött haza. A táj még mindig gyönyörű, a tenger még mindig kék, a szamarak még mindig ordítanak, de a légkör, a nyugodt, békés, igazi, görög légkör már a múlté :(

törökmonika 2012.01.06. 09:13:34

@aviik: én akkor is szívesebben próbálnám ki, mint egy nógrádi faluban.
na jó, esetleg portugália is szóba jöhet :)
mindegy, csak el innen.

aviik 2012.01.06. 09:25:59

tájügyileg azért jobb ott, mint itt, az egyszer biztos :)

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2012.01.28. 18:11:49

Most nagyon undok leszek: igaz, nem Görögországba mentem, hanem a tenger túlsó partjára, de a lényeg, hogy kiléptem a magyar valóságból:
amichay.hu/haza-megyek-jovok/
... és persze itt sem könnyű mindig, de a remény él:
amichay.hu/ujratoltve_20121/
süti beállítások módosítása