Ma csodanap volt, már kora reggel egy anonim jóakaró elborította fantasztikus pelenkákkal a kertet (azért akkor, mert nem akart felébreszteni minket) - mostantól pisilhetnek kedvükre a dedek :) Megteszik.
Gyönyörűen sütött a nap, erre konkrétan magasról tettek a dedek, átaludták a nappalt, így értelemszerűen most, 23:20-kor indul útjára a pokol.
A bandzsák háborúját vívtuk fürdetéskor: Adél is, de Dani főleg úgy összeakasztotta a szemét, hogy fetrengtünk a röhögéstől.
Nem, köszönöm, nem kérek orvosi jó tanácsokat - vagy elmúlik, vagy nem. Négyeskét például hónapokon át Bandzsi jumpingnak hívtuk annak idején, nem véletlenül, mégis prímán beszél angolul, németül és franciául ennyi év után.
Egyeske egészen elképesztő, amennyi anyai érzés szorult belé... Ő nem szarozik azzal, hogy gügyögjön, rögtön a lényegre tér: pelenka, tiszta ruci, kényelmes pokróc, utána beszélgetünk, fiam, lányom - ja, nem, mert tesó :) -, aztán jöhet a kajcsi, anya, adj már egy tiszta pelust, mert valamelyik már megint lehányta a kanapét.
Apuka two in one. Nála türelmesebb apukát még életemben nem láttam, már-már nagypapa.
Továbbra is 23: 20 van, üldögélnek az egy szoknya, egy nadrággal a fotelben, a pasi hülyeségeket beszél a gyereknek, aki a kezében van, aki ettől el van alélva, apuci néha ordítva mozgalmi dalokat énekel vagy telefonál - ezeknek mindegy, imádják.
Amúgy én is.
Most épp megdícsérte az épp kezében lévő kölyköt, milyen szép férfiasra nőtt a lába tegnap óta - mire mondtam, hogy ez történetesen a lánya :)
Percekig tartó, padlón fetrendő röhögés :)
Ettől függetlenül egészen furcsa módon tudnak viselkedni a lányos apukák. Csöppet sem elfogultak, á, dehogy.
A fiús anyukák is - én például most esküdtem meg Dánielnek, hogy kivágom a hóra, ha ezt az üvöltést azonnal nem hagyja abba :)
Jóakaróinknak üzenem, hogy a nap attól tökéletes, hogy megtudhattam: a magyar közigazgatás tökéletesen működik. Nem fejteném ki, pedálozzanak :)
Sokak kérésére itt a repülő tehén is, landolás közben :)