Drága honfitársam!
Te csak legyél teljesen nyugodt.
Magyarország jobban teljesít, a reformok működnek.
Egyetlen másodpercig nem kell aggódnod.
Ebben az országban két másodpercen belül feljelent gyakorlatilag bárki, ha esetleg úgy nézel ki, mint egy román turistacsoport. (http://444.hu/2015/08/06/romanokat-hittek-bevandorlonak-nagykanizsan/)
Ebben az országban két másodperc alatt kibasszák a gyerekedet a játszótérről, ha nem vagy odavalósi (hova valósi vagy?!)
Ebben az országban jól fegyverzett szabadcsapatok indulnak utánad az erdőben, még ha történetesen vaddisznólesre is mennél – nem lesz időd elmondani, hogy te nem is, te csak úgy, mert szereted az erdőt járni, mint Papageno.
Ebben az országban simán lerugdosnak a tömegközlekedési eszközökről, vagy eleve fel sem engednek, ami – lássuk be – kicsit kellemesebb, mert bár gyalogolni kell, legalább nem fáj a bakancs az arcodban.
És te azt hiszed, hogy az az ordas, büdös tetű, nácifejű pöcs csinálja?
Nem, drágám, kedves honfitársam, nem.
A boltosnéni, a szomszédod, a melletted ülő a villamoson, vagy akinek épp az előbb adtál egy kis kest, hogy legyen mit ennie. A hentes, a tanár, a zöldséges.
Na, ezek mind bármikor és kifejezett örömmel rúgnak arcba, köpnek le, jelentenek fel.
Nekik teljesen bejött ez a rendszer – végre lehet csinálni, nem kell végre eljátszani előbb a jó cserkészt, aztán a jó úttörőt, majd újra a jó cserkészt. Elég volt az elnyomásból! Nem leszünk gyarmat! Végre mindenki olyan tetű szemétláda lehet, amilyennek született!
Ebben az országban neked nem kell gyónnod, ha történetesen lelősz egy rohadék cigány családot – kifejezetten megkért erre a lelkipásztorod.
Menj be az önkormányzathoz és jelentsd fel a közmunkást is. Igaz, a tanárod volt a középiskolában, de még nem csúszik eléggé a taknyán, láttad tegnap, hogy rágyújt egy felszedett csikkre.
Drága honfitársam, te csak legyél egészen nyugodt.
Itt nem dolgozódott fel a múlt, itt nem szűnt meg a múlt gonoszsága, csak kicsit visszavonulni kényszerült.
Neked csak legyen rendben az útitáskád és az útleveled.
Ez egy rohadt kis ország, rohadt kis emberekkel – soha ne nézz vissza, ha végül elszánod magad és elindulsz a gyerekeid, szüleid, testvéreid, barátaid után, bárhová, csak el innen.
Egy darabig még azt gondoltam, hogy maradni kell, mert az nem létezik, hogy ne lehetne ezt a vaskos szart fellazítani.
De nem lehet.
Egy darabig még gondolkodtam azon, hova fogjuk tenni ezt a mennyiségű emberi hulladékot, amelyik itt előmászott a szarból.
Már nem.
Egy teljes Kárpát-medencényi latrina.
https://www.youtube.com/watch?v=ovgABH5SUq8
Spiró György: Jönnek
Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,
füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,
csönd van. Senki se pisszen. Alantról
kevéske hűlt költő csontujja int.
Ó, ha gyilkolni szabadna újra,
csámcsogva, hersegve szívnák a vért -
miért is? ki tudja. Trianonért? -
mered pár utcanév pici csontujja.
Ez olyan klima: itt folyton beborul,
ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,
hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,
és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,
hogy bebizonyitsuk:
nemcsak a szemetek tudnak magyarul.
1984