Húsz percnyi kitartó jégvakarás és erős káromkodás után eljutottunk az iskolába ma reggel is négyeske gyerekecskével.
Ezekhez a tevékenységekhez jó pár hete találtunk egy teljesen hallgatható rádióadót, szlovák, Antenna Rock a neve, iszonyat jó zenék mennek benne. Persze ugyanolyan karattyolós, vihogós a stúdióbeszélgetés, de legalább nem értem, így nem zavar :)
Letekertük az ablakot, kikönyököltünk, mint a nagyok, és ordítottuk bele ebbe a takonyszínű, undorító reggelbe, hogy born to be wild! :)
Nem néztek minket ám hülyének az usankás, csizmás népek, á, csöppet sem :)
Utána benéztem a nemzeti dohánybótba, mert nincs énnekem kézügyességem meg idegrendszerem tekergetni a cigit.
Ott állt három-négy, szemlátomást kezdő gimnazista kölyköcske, nagyon elszánt arccal próbáltak dohányozni, de mit ne mondjak, azért hiányzik még nekik a rutinhoz pár évtized. Kérdezték, nem vennék-e nekik cigit, visszakérdeztem, anyád most mit válaszolna szerinted - aztán eszembe jutott, ahogy kamaszkoromban indultam iskolába.
Akkoriban lakótelepen toltuk az ipart, apám már nem élt, anyám meg kötelességének érezte, hogy minden áldott reggel jól kihajoljon az ablakon a negyedikről és még integessen kicsit utánam.
Aznap valamiért nem fenyegetett a veszély, talán korábban indultam, nem tudom. Már a lépcsőházban levettem és átcseréltem az anyám által rámkényszerített, vállalhatatlan göncöket, elhelyeztem a babakocsitárolóban, felhúztam a farmert, az alföldi papucsot, a babos kendőt, nagy boldogan rágyújtottam, és istencsászárnak érezve magam kiléptem a kapun.
Ám anyám már ott lógott az ablakban, hogy még egy pillantást vethessen az egyszem, jólnevelt és jólfésült kislányára.
Elakadt a szava.
Finoman szólva.
Hogy aztán annál jobban ordítson utánam, hogy Móóóóóónika, ezt meg ne lássam még egyszer!
Onnantól nagyon ügyeltem rá, hogy meg ne lássa még egyszer.
Végül is ki lehetett bírni bagó nélkül az első sarokig.
Hogy ez így ma reggel végigszaladt a fejemen, ránéztem a gimnazista kissrácra, és azt mondtam neki, hogy azért nem kéne dohányozni.
Vessetek a mókusok elé - bementem, hoztam nekik is.
Úgyis megszerzik, ha nem tőlem, hát mástól.
Born to be wild!
