A legelvetemültebb rendszerek – főleg, ha hosszabb távra terveznek – igencsak ügyelnek arra, hogy ideológiailag is, érzelmileg is bealapozzák a következő generációt.
Igen, a gyerekekre gondolok. Minden ideológiától mentesen.
Cserkésztábor.
Úttörőtábor.
Állami üdülők.
Iskolai kirándulások iskolai pénzből, tehát látszólag és a családok számára praktikusan: ingyen.
Levelezés távoli országokban élő kispajtásokkal.
Cserediákok.
Ingyenes tömegsport.
Ingyenes klubok, rendezvények.
Ingyenes szakkörök a suliban.
Ingyenes korrepetálás.
Karácsony a Parlamentben.
Osztálykirándulások (ingyen, természetesen).
De akár lőgyakorlat is az MHSZ-nél. Vagy íjászkodás.
Ugyanitt repülőgép-modellező szakkör és ingyen jogosítvány.
Építőtábor.
Szakmai gyakorlat ingyen.
Osztályfotózás ingyen.
Olcsó zsebkönyvtár, puhafedelű kiadások, indiános és pöttyöskönyvek, delfin-sorozat meg a többi.
Most ne keverjük bele az ideológiát. Kelettől nyugatig szinte minden rendszer megpróbálja értelmesen magához vonzani a következő generációt. A fentebb felsoroltak nyilván nem váltottak ki osztatlan lelkesedést mindenkiből és ugyanannyira – de az tény, hogy se egy kéthetes cserkésztábort, se egy úttörőt nem lehetett elfelejteni.
Énekelgetés, tábortűz, reggeli torna (fujfujfuj), és játék, számháború, este lámpaleoltás.
És mit kapnak a mi gyerekeink az Orbán-rendszertől, amelyet az értelmezhetetlen Nemzeti Együttműködés Rendszereként – miszerint NER – emlegetünk?
Az egyszavas választ fölösleges beküldeni a szerkesztőségbe.
Borítékoljuk a választásokra.
