Ajtót becsapni. Közös étkezéseken nem részt venni, éj leple alatt hűtőt kifosztani. Mindenről véleményezni, határozottan. Ellenvéleményre gúnyos megjegyzéseket tenni. Szülői véleményre vállat vonogatni.
Elmenni, nem közölni a célt, irányt és határidőket. Nem oda- és nem hazaérni.
Váratlanul beállítani, pénzt kérni, azt kevesellni.
Fölényeskedni. Gúnyolódni. Lehetőleg megbántani mindenkit, aztán megbánni.
Elhasználni bármit, ami a kezünk ügyébe akad. A tulajdonjogokat csak akkor figyelembe venni, ha az minket illet.
Virágot nem meglocsolni, állatokat nem megetetni, nem mosni, nem teregetni, nem mosogatni. Ezeket rabszolgamunkának, kispolgári csökevénynek minősíteni.
Naponta hetvenkét poharat, tányért elhasználni, ezeket hiba nélkül gondosan széthagyni.
Mondani, hogy nincs idő ilyen hülyeségekre, fontos dolog lenni.
Mindent jobban tudni.
Szerelmesnek lenni, csalódni, felváltva, ütemesen, mások számára követhetetlenül.
Boldognak lenni, a legmélyebb kétségek közé zuhanni.
Biztosnak lenni abban, hogy a világ egy értetlen barom, esetleg mindjárt kettő.
Minden segítséget elhárítani, a szándékon fölényesen kacagni.
Sírni anyuci vállán.
Segítséget kérni, kezét fogni, visszamenni ujjszopós óvodásba.
Aztán megrázni magunkat és ugyanazt elölről.
Majd csak akkor megérteni az egészet, ha...
