Gondolom, egyedül vagyok univerzumban, aki ilyen apró problémákkal kell megküzdjön időnként :)
Nem vagyok tévéfüggő, azt se venném észre, ha egyszer valaki kitenné a kuka mellé, de néha tényleg van valami alapmű, és akkor nem olyan nagy baj, ha itt ez az akármekkora izé (jó nagy egyébként, mert szarul látok).
Főcím, zene, felvezető címsorok.
Pasi leül, érdeklődve nézi.
- Ez jó? - kérdezi ártatlanul.
- Igen, nagyon - felelem én, mert még mindig nem vagyok eléggé felkészült.
- Akkor hozol nekem egy teát? Tudod, ahogy Kovács elvtárs szereti, édesítővel, forrón, tejjel...
- Jó, jó, de csitt, mert kezdődik.
- Nem akarlak zavarni. Nincs valami alma vagy banán?
- Nincs. Csitt.
- Hoztam volna, ha szólsz.
- Ezen utólag nem tudunk segíteni, csitt már. Itt teád.
- Ez ki?
- Meg fogod tudni, ha kibírsz még két másodpercet.
- És ez most ki?
- Dugulj már el, ki fog derülni.
- És ezt most miért mondta? Annak idején mi nem mondtunk ilyeneket...
- Kuss.
- Most miért beszélsz így velem? Na jó, hagylak tévézni. Kikísérsz?
- Nem.
- Jó, akkor maradok. Van valahol liszt meg élesztő?
- Baszki, filmet nézek.
- Nézzed, gondoltam, addig sütök valamit.
- Süssél.
- Hol a tepsi?
- A helyén?
- Csak ez van?
- Az. Amúgy elromlott a sütő.
- Ja? Megszreljem?
- Ne most.
- Ez most ki?
- Nem mindegy? Nem nézed.
- Jó, csak nem akarok itt hülyén ülni.
- Ez a főszereplő.
- Nagyon hasonlít Antonio Banderasra.
- Nem ő az.
- Biztos vagy benne?
- Kuss.
- Te, ez a faszi olyan hülyén vette be a balkanyart, figyelted?
- Maradj már egy kibaszott pillanatig csöndben, kérlek...
- Ez már a vége?
- Nem, most van a reklám, most mondd, mit akarsz?
- Jaj, hát én semmit, nézd csak a filmet.
- Jó.
- Nincs egy kalapácsod kéznél?
- Most?!
- Gondoltam, megigazítom ezt az ajtófélfát.
- Ne.
- De miért?
- Mert utána is tudod.
- Figyelj ide, azért ezek az amcsik tudnak valamit, nézd meg, hogy egy amerikai filmben hogy meg van csinálva egy üldözős jelenet...
- Csitt. Ez francia film egyébként.
- Jó, nem akarlak zavarni... Te, ez ki?
- Hagyjál már békén.
- Szörnyű, hogy ilyen ingerült vagy mindig.
(Ha három órás a film, akkor három órán keresztül így tovább...
De én már nem akarok nélküle filmet nézni.)
A pasim filmet néz...
2016.09.06. 02:58 | törökmonika | 1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://torokmonika.blog.hu/api/trackback/id/tr7311680343
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2016.09.06. 21:19:58
És hogy van a kedves, mama ?
