Itt a szezon, már két hónapnyi sötétség és majd ugyanannyi van előttünk - mint a gomba, nyílnak a depressziósok.

Nincs kellemetlenebb dolog a depressziós ismerősnél, barátnál, rokonnál, pokollá teszik az életünket és minden alkalommal vérig is sértenek minket.

De ez megelőzhető!

Most bemutatjuk, hogyan lehet néhány egyszerű, otthon is elvégezhetű gyakorlattal egyszer s mindenkorra megszabadulni a depresszióstól!

1. Lassan, tagoltan, hangosan, és lehetőleg minél többször mondjuk el neki, hogy szedje össze magát, mert az élet szép. Ki is fejthetjük neki hosszabban. Sőt, minél hosszabban fejtjük ki, annál hatékonyabb a módszer.

2. Ha nincs módunk ezt személyesen elmondani neki, szánjunk rá időt, hogy naponta többször felhívjuk ugyanezzel. Az e-mail és a chat is roppant hatásos lehet.

3. Ha ádázabb típusú depresszióssal van dolgunk, akkor mindenképp állítsunk be hozzá bejelentés nélkül, széles mosollyal - és órákig üldögéljünk ott. Tegyük hozzá, hogy mi nem akarunk zavarni, csak egy kicsit fel akarjuk vidítani. Vagy szervezzünk meglepetésbulit neki. Egészen biztosan látványos hatással lesz depressziós ismerősünkre, ha hirtelen benyit a hálószobájába - ahol botor módon pizsamában fekszik a szerencsétlen, fülére húzott takaróval - húsz-huszonöt ember bohócsapkában, pezsgővel, trombitálva, hahotázva. Biztosan átragad majd a jókedv!

4. Ne mulasszunk el egyetlen alkalmat sem, hogy rácsodálkozzunk: jé, te ilyenkor alszol? De hiszen szaladgálnak a mókuskák a fákon! Ugyanilyen jó mgoldás, ha valami rendszerességet javaslunk neki: például keljen hajnali hatkor, fusson egyet a ház körül, mosakodjon meg a hóban és idomítsa a kutyát.

5. Szervezzünk neki programot, mindenképp kéretlenül. Mondjuk el nagyon határozottan, milyen jót fog tenni neki, ha kimozdul. Lehetünk kicsit erőszakosak is, úgy hatékonyabb. Ha ő vetne fel valami kis csacskaságot, kacagjuk ki, ezt csak a depresszió mondatja vele, hogy egy kiállításra szívesen elmenne – hiszen mennyivel jobb ilyenkor egy mozgalmas night klub!

6. Ajánlgassunk olyan elfoglaltságot neki, ami egészen biztosan bejön, például: gyerünk uszodába, szaunába, masszőrhöz. Az legyen gondolataink vezére, hogy a ruháját vegye le – ez mindig beválik.

7. Ha a helyzet azt kívánja meg – ez mindig egyéniségfüggő –, alkalmazhatunk kicsit gorombább módszereket. Például kérdezzük meg, miért nincs elmosogatva, miért nem ragyognak az ablakok.

8. Egy kis lelki nyomás sosem árt: mondjuk el neki nyomatékosan, milyen rosszat tesz ezzel az egész depressziósosdival a környezetének, gyerekeinek, párjának, barátainak. Hassunk a lelkiismeretére. Megmondhatjuk kerek-perec, nekünk ez mennyire rosszul esik, hogy így látjuk őt, aki bezzeg máskor...

9. Kérjük meg, lehetőleg szívósan és kitartóan, mondja már el, mi a baja, biztosan lehet rajta segíteni, csak akarni kell. Noszogassuk.

10. Feltétlenül meséljük el a sanghaji bártáncosnő nagynénénk esetét, aki szintén ilyen kis semmiséggel küszködött, de aztán valaki javasolta neki a gluténmentes szilvahéj-kivonatot, kissé összerázva a proteindús, éjfélkor, a keresztúton, a temető mellett szedett varjúhájjal – lehetőleg ragaszkodjunk hozzá, hogy most, azonnal, a szemünk láttára vegye is be. Ne törődjünk a hányással.

Ha megfelelőképpen és elkötelezetten járunk el, általában már a 3. pont után, rosszabb esetben csak a teljes kúra végeztével ugrik ki depressziós ismerősünk, rokonunk, barátunk a tizedikről, miután kétszer felvágta az ereit és tarkón lőtte magát.