A szerencsejáték az egyetlen a szenvedélyek közül, ami még futólag sem tudott megérinteni sohasem – talán a sportolói múltamnak köszönhetően, ott ugyanis nem így játszottunk.
Így aztán a találkozásom a szerencsejátékossal teljesen a véletlennek köszönhető. Állítólag ők felismerik egymást, hát énnekem ez nem adatott meg.
A szerencsejátékos általában kurva jó fej, eszméletlen jókat lehet vele dumcsizni, pont azt mondja mindig, amire mindig is vágytál, sőt.
A szerencsejátékos egyetlen egy dologra koncentrál – de ismerjük el, tényleg mindent bevet, apait-anyait, meg még ami megmaradt a családi ezüstből -, és ez a zsebedben, tárcádban lapuló lehetséges összeg.
A szerencsejátékos nagyszerű haver. Mindig ráér, ha esetleg valami problémád van.
A szerencsejátékos elképesztően segítőkész és simulékony. Általában szabódik, de azért csak elmondja, milyen nehéz gyerekkora volt, és ettől te egészen biztosan szarul fogod magad érezni, mert hát szegény, és téged meg nem is vert vaslapáttal a Manyi néni az óvodában.
A szerencsejátékos sosem kér egyenesen. Mert tudja, hogy nemet mondanál. A szerencsejátékos csak egyszerűen beköltözik hozzád, órákig nálad van (rosszabb esetekben hetekig, hónapokig vagy évekig, ha nem figyelsz), segít, apró szívességeket tesz meg, és ha véletlenül úgy alakul, hogy nincs nála pénz, természetesen kisegíted, mert adja magát a helyzet.
A szerencsejátékos mindent megold, ha bajba jutsz, legyen ez hirtelen autókölcsönzés, vásárlás, gyógyszer, bármi - lassan lépni nem tudsz a szerencsejátékos nélkül. Mert kényelmes vagy, mint egy vízidisznó.
Tényleg állati helyesek, és általában roppant intelligensek is.
Mondjuk, egy idő után érdekes barátokat hoznak. És nagyon meggyőznek, miért kéne a régiekkel szakítanod.
Ha hülye vagy, belemész.
Ha kérdezed őket, nagyon szórakoztatóan tudják elmesélni az életüket – és ők maguk is roppant szórakoztatóak.
Soha semmit olyat nem tudsz nekik mondani, amivel felháborítanád őket.
Jó fejek, na, mit tagadjuk.
Néha könnyek között említenek pár régi barátot, akik érthetetlen okokból elhagyták, elárulták őket, meg hát volt házastársak is mindig játszanak a történetben – te ezeken mindig meghatódsz.
Jó, néha szerzel nekik állást, bankkölcsönt, ezt-azt, nem lehetsz szívtelen – valamit valamiért.
A szerencsejátékos soha nem fogja tudni megmondani, hová megy el a jövedelme.
A szerencsejátékos időnként kaviárral esik be hozzád, néha meg az éhezéstől kigúvadt szemű gyerekeivel.
Néha látod, hogy a szerencsejátékosnak valamit adnak, egy papírzsebkendős csomagba rejtett pénzköteget, vagy valamit.
Néha látod, hogy a szerencsejátékos nem veszi fel a telefont bizonyos számoknak, átmegy az utca túloldalára, van, amelyik egy másik földrészre is.
És ha te is olyan hülye vagy, mint én, bizony egy idő után ott találod magad mondjuk – csak példaképp, túlozva irodalmilag, naná – milliós bankkölcsönnel a nyakadon, vagy csak szimpla párszázezres kifizetéssel a gyereke tandíjára, amit majd a jövő héten, de eskü, és mindjárt, vagy csak a kölcsönkért autód utáni parkolási bírsággal (drága barátom, nézd már meg, te használod-e egyáltalán az autódat, vagy már elvitte a szerencsejátékos).
Komolyan mondom, még te érzed szarul magad, amikor szóba hozod ezt a kis apróságot.
Örökséged van és és felbukkan véletlenül pár szerencsejátékos barátod? Ugye nem kell mondanom a többit.
A közös barátok komolyan megharagszanak rád, hogyan tudod azt a szent embert így mocskolni, hát milyen vagy.
És ha szerencséd van, és szépen kéred, esetleg kijelentkezik a lakásodból ahová apró szívességként állandóra bejelentette magát, hogy rajtad követelje a maffia a pénzét.
A szerencsejátékosokkal közös baráti kör minden tagja egytől egyig tudni fogja, hogy te vagy a geci, ha besokallsz.
Hiszen ő tulajdonképpen annyit segített neked, kétszer is kinyitotta előtted a liftajtót - és különben is hogy lehetsz ekkora görény, hogy azt a szent embert baszogatod.
Néha valamelyik összeomlik és a válladon sír. Ha elég tisztességesből vagy, sajnálod. Ha hülyéből vagy, segítesz. Azt mindenképp megtudod, hogy tényleg anyjukat, apjukat eladnák egy ezresért, most. Nem számít, mi lesz holnap - valami lesz. És tényleg!
Nem láttam még olyat, hogy szerencsejátékos megadta volna az adósságát.
Olyat igen, hogy egészen Dél-Amerikáig szaladt ijedtében(azóta nyilván kifosztotta már az őslakosokat).
Én szeretnék ragaszkodni ahhoz, hogy a szerencsejátékosokat lássák el jól látható cédulával.
Hogy ne kelljen minden alkalommal a fölösleges köröket megfutni.
Drága barátom, ne legyen lelkiismeretfurdalásod. Azt csak te gondolod, hogy valami mély lelki izé köt össze benneteket. De egy lófaszt. Kurvára nem vagy te érdekes, ha nincs egy kanyid se. :)