Még pár órán át lehet, használjuk ki

Hétfőtől nem lehet fikázni a koronát.

De most még igen!

Bevallom, eddig nagyjából semmilyen érzelmi viszonyban nem voltam vele, értsd: pont leszartam, milyen. Van és kész. Múzeumban a helye. Tízévente egyszer is csak akkor jutott eszembe, amikor valami barom úsztatta a Dunán.

Na, de innentől jön a kihívás!

Sikátoros nindzsáknak aranybánya!

Szájkaratés bloghősöknek pláne!

Hétfőtől nem veheted a szádra a koronát.

A fogad határeset.

Tanult kollegám, Konok Péter szerint azért ferde a kereszt rajta, mert így bejön a Kossuth rajta recsegés nélkül.

Épp elég sok bornírt baromságot olvastam már el a koronákról.

Koronacsakra.

Ha nyitott, akkor azért szentséges, ha zárt, akkor meg azért.

De ez mind kozmopolita lófasz a magyar koronához képest.

Tanulatlan polgártársaim az úrban.

Ti nyilván nem tudjátok, hogy a korona díszítő elemei egyenesen az Ararát hegy szent, eddig persze még csak részlegesen feltárt, kereszténység előtti keresztény kőoltáraitól származnak.

Mert mi már akkor keresztények voltunk, mielőtt Jézus feltalálta volna az egész hülye cuccot.

Cahh.

Mi már a Szíriuszon is tudtunk írni, csak most itt kell vezekelnünk, e Földön, mert nyilván elcsesztünk valamit, megkívántuk például felebarátunk házastársát vagy ökrét.

Tényleg kurva érdekes, majd ébresszetek fel, ha végeztetek vele, addig legyetek kedvesek átszellemülni kissé:

Egy 800 éves legenda szerint a koronát, II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek révénI. Istvánnak koronázására. E hiedelem alapja Hartvik püspök legendája [4], amelyet(Könyves) Kálmán kérésére írt. Mivel Hartvik legendája 1200 körül megjelent a magyarországi breviáriumokban és liturgiai művekben, a történet az egész keresztény világban elterjedt. Ennek alapján a korona népszerű neve Magyarországon és sokfelé máshol „Szent István koronája”.

A korabeli források azonban más képet rajzolnak elénk. A korábbi Nagyobb Legenda ugyanis, amelyet I. István kanonizálása idején, 1083. körül állítottak össze, ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy „az apja halála utáni ötödik évben… pápai levelet és áldást hoztak neki… és Istvánt, Isten kiválasztottját, királlyá emelték, felkenték olajjal és szerencsésen megkoronázták a királyi diadémmal”. A Nagyobb Legenda bizonyára nem hagyta volna említés nélkül, ha ez a korona a pápától érkezett volna.

Hartvik legendáját az magyarázhatja, hogy az ő idejében a székesfehérvári királyi kincstár már tartalmazhatott egy koronát, amelyről úgy tudták, hogy a pápától érkezett, vagy legalábbis I. Istváné volt.

Az a kérdés, hogy a Szent Korona felső része valóban István királyé volt-e, nyitva maradt egészen 1978-ig, amikor a koronát Magyarországra visszaérkezte után alaposabb vizsgálatnak lehetett alávetni. E vizsgálat nyomán azt állapították meg, hogy a korona alsó és felső részének stílusa és gyártási technikája erősen eltér, és emiatt feltételezték, hogy két különböző helyen és korszakban készült.[5]

II. Rudolf Prága mellett átadja a koronát II. Mátyás magyar királynak, 1608 [6]

Az alsó rész (amelyet görög koronának, Corona Graeca is neveznek) 5,2 cm széles, átmérője 20,5 cm. A két metszett akvamarin kő a diadém hátoldalán II. Mátyás (1608–1619) idején került a koronára. A korona homlokoldalán a Pantokrátor Krisztus képe helyezkedik el, amely alatt a korona peremén jobbra és balra Mihály- és Gábor főangyal, majd György és Demeter, valamint Kozma és Damián mártírok képmásai találhatók.[7]

A diadém hátoldalán VII. (Dukász) Mihály bizánci császár (1071–1078) utólagosan és meglehetősen durván felszerelt képe látható az ívelt keretben. Alatta, kissé balra és jobbra egy-egy olyan zománckép található, amelyek eredetéről és értelmezéséről szintén vita folyik. Csomor Lajos szerint ezek sem eredetiek, utólag kerültek fel mai helyükre, és nem is egy időben, mert mindhármat más-más ötvöstechnika eljárással rögzítették. Ugyancsak jelentős eltérés, hogy míg Dukász Mihály és az alatta balra ábrázolt személy szembe néz, addig a jobb képen lévő uralkodó pupillái jobbra állnak. Ez azért különös, mert a korona abroncsán elhelyezkedő eredeti képek arcai mind az abroncs eleje felé tekintenek (tehát Mihály, György és Kozma balra; Gábriel, Demeter és Damján jobbra), így a Dukász alatt jobbra eső kép – legalábbis mai helyén – nem illik a rendszerbe.

A Dukász alatti balra Kon(stantinos) Porphyrogennetosz vagy Kon(stantios) képe látható (előbbi a császár fia, utóbbi a testvére volt).

A jobbra lévő képet általában I. Géza magyar király (1074–1077) képmásának tartják a felirat alapján: Гєωβιτzас Пιсτос Κρаλңс Τоυрхιас (átírásban: Geóbitzasz pisztosz kralész Turkhiasz), amit így lehet fordítani: „Geobitzasz, Turkia hívő királya”. A „Geobitzasz” aligha lehet más, mint a magyar Géza név bizánci, torzult formája, míg „Turkia” megfelel Magyarország hagyományos bizánci elnevezésének. Látszólag egyszerű tehát az azonosítás: Dukász Mihály kortársa volt I. Géza, tehát akkor őt ábrázolja a kép. Az azonosítás azonban korántsem egyértelmű.

A bizánci udvari szokásoknak megfelelően egyébként különbség van a császárok és a magyar uralkodó ábrázolásában; az előbbiek feje körül dicsfény ragyog, nevük pirossal van írva, míg a magyar király feje körül nincs glória, neve sötétkék vagy fekete betűkkel íródott.

Na, felébredtem, mehet a menet. Tényleg kurva érdekes. Engem, mondjuk, rohadtul nem érdekel, de hát lelkem rajta.

A Szent Jobbot mikortól lesz kötelező államilag imádnunk?

És a Szent Balfaszt?

És mennyit kapok érte, ha nem tisztelem a koronát eléggé?

És a napi háromszori étkezés meglesz az előzetesben?

Mert akkor a hülyének is megéri.

A magam részéről – hétfőig megtehetem – kurva magasról leszarom a koronát.

A koronázási palástot is, bár az igen snájdig kézimunka.

Jogar? Országalma? Apádfasza?

Hülyék vagytok?

Most szólok, hogy nem. Nem lesz a békából királyfi, ha lesmárolod, bármilyen szomorú hír is ez.

Most szólok, hogy a királykisasszonyok nem feltétlenül szépek és nem lóg ki a hosszú hajuk a toronyablakból.

Most szólok, hogy a legkisebb királyfi abban különbözik csupán a bátyóktól, hogy kisebb.

Most szólok, hogy a hetvenhét magyar népmese még nem a magyar alkotmány... izé... alaptörvény.

Most szólok, hogy ha megperdülsz a sarkadon, akkor se lesz munkád.

Viszont hétfőtől nem veheted szádra a koronát.

Mert az szent. Nektek meg a jó kurva anyátok – monta erre a frappáns válaszok tudója.