Megy a licit a vaterán nyilaskeresztre.

Jól megy a dolog, többre, többre.

De hát csak eladási célt szolgál.

Véletlenül se kéne addig ütni a fickó fejét, míg dávidcsillagokat nem lát.

Mit tehetünk?! Ilyen az üzleti világ. Ha erre van kereslet?!

Mi, ugye, csak közvetítők vagyunk, mi nem csinálunk belőle üzletet, mint a tudjukkik.

Itt elvekről van szó.

Nekem, ugye, nincs közöm ehhez, én csak a közvetítő vagyok, mit tehetek én arról, hogy van eladó és van vevő.

Meg kell élni valamiből, nyalom a kiskacsóját, drága szívem, nehéz időket élünk, bár aláírtam a rezsicsökkentést, de csak nem csökken. Élni is kell valamiből, csókolom a lába nyomát.

Nyilaskeresztet minden magyarnak! Mind a kettőnek! Lehetőleg a homlokába.

Zavarjuk már el a picsába ezeket a hülye, mále tótokat is, ezek olyan ostobák, hogy egy göthös fehér lóval át lehetett baszni őket.

Zavarjuk már el a picsába ezeket a hülye, szőröstalpú románokat, mit árulnak nekem itt zoknit, még ha nem is.

Zavarjuk már el a picsába ezeket a hülye svábokat, faszt pakolnak ki a kegyünkből meglévő néhány településen a muskátlikat, hogy dögölnének meg a rendmániájukkal.

Zavarjuk már el a picsába ezeket a dalolászós szlovénokat. A szerbeket. Meg van ott még néhány, de hadd ne kelljen minden faszfejnek tudnom a nevét nekije.

Zavarjuk már el a picsába a mindenkit.

A zsidók alap, arra most nem térnék ki.

A romák ott rohadjanak meg, vagy ha nem, majd teszünk róla. Fegyver betárazva.

Ha azzal megvagyunk, mind a ketten nagyon jól fogjuk érezni magunkat az országban.

A kurva életbe, hogy ilyen nehezen értik meg, hogy semmi keresnivalójuk itt.