Szeretve tisztelt pártunk és kormányunk!
Ezúton jelentkeznék a programra.
Magamról annyit, hogy életkorilag és élethelyzetileg célcsoport vagyok.
Elképzelésem a következő.
Keresem azt a lányt, aki konzervatívan öltözködik, este kilenckor már ágyban van, de előtte elmormol még egy imát, kizárólag Wass Albertet olvas, a tánciskolában pironkodva áll a sarokban, míg el nem hangzik a felszólítás, hogy fiatalurak, kisasszonyok, lépjenek oda egymáshoz, egy-két-há, keringő.
Akit hazakísérek majd a táncóra után, a házmesternek adok majd pénzt, hogy ne morgolódjék.
Akit az apja, szerető édesanyja az ajtóban vár. Engem esetleg behívnak, leültetnek a lócára és hosszan elbeszélgetünk arról, hogyan képzelem a jövőmet és mivel foglalkoznak a szüleim.
A kiválasztott lány ezidő alatt édesen, csendesen, a hokedlin hímez.
Vasárnaponként – természetesen csak szülői engedéllyel – elmennénk sétálni a Városligetbe, természetesen a mise után, és kacagva meginnánk egy málnaszörpöt, mielőtt felülnénk a körhintára.
Később azt tervezgetnénk, milyen tapétájú legyen majd a nappali, ahol ő nagyokat kaccintva majd neveli a pufók gyermekeinket, míg fő az ebédem, amire hazaugrom munka közben, magamra kanyarítván a házikabátomat. Utána újságot olvasnék, azt az egyet, majd kissé elszenderülnék.
Miután mindezt jól megbeszélnénk, szegfűcsokorral a kezemben – természetesen vizitkártya előreküldése után – bekopognék egy szép nap hozzájuk, és reményteli várakozással, de természetesen aggódással is, döcögve, botladozva, megkérném a kezét.
Kis butuskám elsikkantaná magát, szája elé kapná a kezét és szemében könnyekkel tekintene apjára.
Édesanyja közben elpityeredne, de eltakarná orcáját a konyharuhával.
A falvédőn a hímzett galambok turbékolásba kezdenének.
Édesapja komolyan összeráncolná munkában megfáradt szemöldökét, hosszan hallgatna, majd azt mondaná, hogy nem fog a boldogság útjába állni. Majd amúgy férfiasan elmorzsolna egy könnycseppet.
Ekkor megfognám a drága kezét és egy gyöngéd csókot lehellnék rá.
Esküvőnk előtt az atya jegyesoktatásban részesítene bennünket, hogy mindent tudjunk a jó házasságról. A kedves néha elpirulna, én olyankor csak jobban és jobban imádnám őt.
A ceremónia után kissé megszeppenve emelném karjaimba és lépném át vele a küszöböt a hálószobánkba.
A többiről nem ildomos beszélni.
Tisztelt pártunk és kormányunk!
Úgy érzem, ha kissé szemérmesen is, de elmondtam, hogy mit szeretnék. Kérem, a meghirdetett programjukba felvenni szíveskedjenek.
Legmélyebb tisztelettel:
Bükkfaházy Emil
