Gondoltuk, elmegyünk színházba. Miután sikerült jegyeket szerenem, a pasim persze elkésett, így helyette beültünk egy zsé kategóriás amerikai akciófilmre. Először kiborítottam a popcornt, majd az üdítőt (ezzel a pasimat), majd egy széles mellkason végigaludtam két és fél órát, csak közben hangosan lövöldöztek. Nyilván van címe is a filmnek, de borítsa jótékony homály, meg ne nézzétek, felér egy testi fenyítéssel. Még a plázacicák is elunták a másfeledik óra után és dumcsikázni kezdtek. Na, az érdekesebb volt.
Hogy is hívhatják ezt a szcientológus faszt, aki színész? Na, ő főszerepelt. Nem kellett volna. ugyazzal a lendülettel dögöljön meg a rendező és a dramaturg is. Továbbá az összes forgalmazó.
Amikor egy fegyveres megöl öt embert hat lövéssel, minden bizonyíték a letartóztatott gyanúsítottra utal. A kihallgatás során a gyanúsított csak egy cetlit nyújt át a következő szöveggel: "Kerítsék elő Jack Reachert!" Így kezdődik a rendhagyó hajsza az igazság után, melynek során Jack Reacher egy váratlan ellenféllel kerül szembe, aki mestere az erőszaknak, és súlyos titkot őriz.
Hogy mi volt a rettenetes titok, sajnos élő ember számára ki nem derült, mert addigra már mindenki békésen szunnyadt, mint mackóhad - vagy esemesezett.
Persze lőttek benne sokat, meg néha valakinek nagytotálban letépték a kezét, na de na és.
Hogy ki a kisfaszom ez a Jack Reacher, arra nem derült fény, meg hát kit is érdekel, Irakban hülyéskedett és jól lő, amitől belopta magát – később – egy lőtér-pálya üzemeltetőjének a szívébe, aki szívesen ment a végeösszben vele lövöldözni.
Van persze benne szőke ügyvédnő, akinek a színészi képességeiről annyit, hogy a mögöttünk ülők azt mondták, jó a melle, ja, de nem is.
Nagyon csúnyán néztek a bácsik és volt autós üldözés is.
Kezdem tisztelni a kereskedelmi tévéket, amiért legalább ők megszakítják a folyékony fost némi üdítő reklámblokkal.
Itt nem volt esélyünk, a pasim meg különben sem egy mozgékony alkat, együtt jöttünk, együtt megyünk, szó nem lehet arról, kimenjek a klotyóra közben stikában bagózni vagy bedobni valamit, csak hogy teljék az idő.
A sztori egyébként kábé egy mondatban leírható, de én nem pazarolnék rá felületet, épp elég fájdalmas az nekem, hogy ugyanazért a forgatókönyv írója milliókat nyalt be. Valakiről azt gondolták, hogy mészárolt, de nem és ezt kiderítik állati furmányosan, közben sok vér folyik. Ennyi. A végén meghatottan haldoklott az illető. Merthogy sokkal többen meghaltak a 130 perc alatt, mint akiket ő nem is lőtt le.
Nagyszerű.
Olyan pályaívvel húzott kifelé a moziból a pasim még a stáblista alatt, hogy alig tudtam a kabátomat felkapni.
Mondta, hogy de ne így nézzem, mert akkor is rendesen meg volt itt csinálva minden jelenet, nem úgy, mint a magyar filmekben, mert ez mégiscsak hálivúd..
Visszakérdeztem, mikor nézett magyar filmet utoljára.
Mondta, hogy soha, de akkor is szar volt.
Itt megoszlottak a véleményeink, de nem szakítottunk.
Sokat elbír egy szerelem.
|
színes, feliratos, amerikai akciófilm, 130 perc, 2012 |