Nem ebben állapodtunk meg!

Kínai boltban vásárolni minden kétséget kizáróan jó. Ha nem így lenne, nem volna ennyi belőlük. Sima ügy, ez a piac farkastörvénye.
Kínai boltban azért is jó vásárolni, mert a holmik tárolásába nem kell nagyobb energiát fektetni. Hiszen például egy kilencszáz forintos tornacipő biztosan nem fogja két napnál tovább fogni a port a lakásban, ehelyett szépen, fegyelmezetten darabokra esik.
Kínai boltban azért is jó vásárolni, mert elsajátíthatjuk a kínaiak oly sokféle nyelvjárásából a nekünk leginkább megfelelő akcentust. Nyelvtanulásunk ráadásul a legmodernebb irányzatot követi, hiszen zenei aláfestésként halk Fekete Pákó-slágerek színesítik a módszert.
Kínai boltban kifejezetten szeretnivaló, hogy az embernek nincs magányérzete. A közösségi érzés (nevezhetjük zsúfoltságnak is) kiegészül a szagélménnyel, mikor egy forró és dolgos nyári nap után kerülünk testközelbe a fél várossal. De a kínai boltok kultúrmissziót is ellátnak: jelenlétük és szerepük a honi divat alakulásában teljesen egyértelmű, másként nemigen hordana a huszon-harmincéves nők jó része tökéletesen egyforma, testre feszülő nadrágocskákat, a büszkeségeket kidomborító topocskákat a neon minden árnyalatában.
Mindez időről időre kiegészül egy-egy kiadvánnyal is. Kedvencünk egy képregény (gyermekcipő mellé csomagolva), amely azt mutatja be, szegény kínai kismackónak mily kegyetlen sorsa van, ha idegen földre szakad, mert az angol gyerekek megkergetik, a franciák amúgy is be vannak tépve a tengerparton... Mi ez, ha nem finom utalás a világ sokszínűségére?!