Nem akarok új spirituális utakon elindulni. Nem kívánok a kelleténél több békességet. Nem akarom, hogy mindenkit a szíve vezessen. A sajátomból sem adok mindenkinek. Árva kutyákat, macskákat és lajhárokat nem fogadok be (többet). Nem fogok többet elmélyülten beszélgetni senkivel, kevesebbet sem. Nem teszem le a cigit, továbbra is le fog csúszni az a sör, és ha csoki van nálam, nem félek használni. Nem akarok izmosabb, fiatalosabb, sportosabb, egészségesebb lenni, másra sem erőltetem. Nem figyelek apró jelekre, amelyek eligazítanak az élet útvesztőiben, akármelyik szó legyen is nagybetűs, kijavítom. Nem ajándékozok virtuális virágokat, holdfényes macskaképeket és egzotikus photoshop-tájakat, nem kívánok boldog és nyugodalmas jó éjt minden kedves internet-függőnek minden rohadt este, és reggel sem csesztetem őket a kelő nap első aranyszín sugaraival sem. Nem lesz több lelki békém, amellyel kellő derű birtokában több elnézést tanúsítok majd a káprázatos megértésem közepette. Nem imádkozom, nem meditálok, nem fogyózom, nem hízózom, nem váltok frizurát, nem cserélem a szeretteimet, nem leszek kedvesebb ismerősökkel és ismeretlenekkel, senkit nem fogok jobban vagy kevésbé tisztelni, hacsak rá nem szolgál. Nem fog a szeretet vezérelni holnaptól másképp, mint eddig, már ha egyáltalán.
Én csak ennyit ígérhetek 2014-re, de ezeket biztosan megtartom.
Amelyhez hasonló racionalitást kívánok minden kedves, az újévet velem együtt kezdő pógártársnak.
