Nem ebben állapodtunk meg!

török_mónika_profilkép.jpg

 

A kettes sorszámú lányom lenyomott a gép elé és azt mondta, hogy írjak. Igaza van. Pár éve megjelent egy könyvem A nagy Ő címmel. És még mindig élünk! Ezt lehet itt nyomon követni.

Friss topikok

  • : @tomtyi: mellesleg II. Ottónak nem volt osztrák felmenője , legkevésbé I. Ferdinánd. Mivel mintegy... (2018.08.20. 00:39) Honfoglalás
  • urbánugar: Hm. @Konyvmolyolo: Egy ilyen munka talán engem is érdekelne. Legalább is szívesen kipróbálnám mag... (2018.07.18. 14:38) Levél anyámnak
  • Manyecska.: Pár napja találtam meg ezt a számot nem gondoltam volna hogy így lesz aktuális. Sok erőt kívánok a... (2018.07.15. 19:47) Tíz jel, ami arra utal, hogy esetleg egy kicsit fáradt vagy
  • Bodócsy Vera: Szerettem mindet, mentettem, amit csak tudtam. Nem tudok aludni a hiányodtól. Nem így kívántam, ... (2018.07.13. 03:29) Feljegyzések a pelenkázó mellől 26. - Pillanatképek
  • aranyosfodorka: Hosszú, hosszú titkos, néma olvasás után muszáj megszólalnom. Ez igaz ? Hát Te is ? Sajnálom, de t... (2018.05.02. 10:00) Szerettem

Kései szerelem

2012.03.07. 23:58 | törökmonika | 7 komment

A kései szerelmenek egy raklapnyi előnye van.

Már nem akar az ember a másikkal feltétlenül összeköltözni, sőt - épp elég boldog attól is, hogy végre egyedül lehet, oszt azt enged be a kecójába, akit akar, és akkor búcsúzik el tőle, amikor akar.

Már nem akar feltétlenül gyereket - általában van egy rakás, épp elég gond van azokkal. Tiszta megváltás, ha már nem azzal kell foglalkozni. Persze, ha elég nagy a szerelem, óhatatlanul felmerül a kérdés...
 
Már nem akar feltétlenül  az ember zenés-táncos mulatságba menni minden második este - teljesen megfelel, ha együtt megtaláljuk azt a filmet, amit mindketten néznénk. Láb föl, párna a fej alá. És nagyon szívet melegető érzés, ha a másik elalszik a tévé előtt, és be lehet takargatni. Kockás takaróval. És csak egy jelentéktelen puszival simítani a tarkóját.
 
Már szívesen megy az ember operába vagy bármilyen finomságos helyre - amelyeket azelőtt nem vállalt.
Már szívesen hallgat a másikkal nagyokat.
A kései szerelemnek az is előnye még, hogy a vágyak általában kicsit alábbhagynak - figyeljetek, fiatalok! Sehol se vagytok, ha mégis kedvünk támad! Mert mi már tudjuk a tutit. 
 
A kései szerelem tényleg ágyba hozza a kávét vagy a reggelit, de nem azért, hogy feltétlenül egymásnak essünk - hanem mert tudja, hogy jólesik a másiknak.
 
Reggelente együtt vesszük be a gyógyszereinket.
 
Estelente meg lehet kérdezni, hogy rendben van-e a vérnyomás.
 
A kései szerelem nem méregeti, elég dögös vagy-e, elég karcsú-e a derekad és eléggé szépek-e a szempilláid.
 
A kései szerelem értékeli a humorodat.
Az eszedet.
A fellépésedet.
Mindent, amit őelőtte fejlesztettél ki.
 
És te is pont azt szereted benne, amit nélküled csinált soktíz évig.
 
A kései szerelem már tényleg tud szeretni - melegségesen, kedvesen, odaadóan, gondoskodóan, odafigyelően - hogy semmiképp ne kövesse el azokat a hibákat, melyeket az addigi soktíz évben elkövetett mással, másokkal...
 
A kései szerelemben már nem kell feladni önmagad.
És te is elfogadod a másikat úgy, ahogy van.
Jó, ezt mindenki minden életkorában mondja - de nem igaz.
 
A kései szerelmet kicsit - sokkal! - nehezebb kiérdemelni, mint a fiatalkorit.
 
A kései szerelmek nagyon nehezen kezdődnek, mert mindenki félti már magát a csalódástól.
Olyan sok volt már belőle addigra.
Mindenki olyan sokszor halt már bele.
 
Kései szerelem csak akkor van, ha valóban van.
Nincs már fajfenntartási ösztön, nincs fészekrakási kényszer, nincs birtoklási vágy, nincs függőség.
 
A kései szerelemben a simogatás csak simogatás.
Amikor az egyik ember a másikat szereti. 
 
A kései szerelemben a felek általában egyetértenek abban, hogy nem így történt volna például harminc évvel azelőtt.
És ez így van rendben.
 
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://torokmonika.blog.hu/api/trackback/id/tr674296595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hogigi 2012.03.08. 08:45:37

Móni ez gyönyörű!!!Olyan jó, hogy megélheted!!

mpreston 2012.03.08. 13:21:35

nagyon szépen irsz. jó annak a pasinak.
és ha véletlenül lehúzod a takarót, vagy
nem a kockás fele van felül - akkor könnyen
vége a nyugalomnak.
hát vigyázz.

törökmonika 2012.03.08. 14:03:28

@mpreston: kedves m! eleve kétoldalán kockás takarókkal dolgozom (miszerint fregoli-mintás), én már csak tutira megyek, nincs már időm tévedni :)
ráadásul bizonyos kor fölött az emberek kifejezetten hálásak, ha rájuk, és nem pedig lefele húzzák a takarót, továbbá hagyják őket békésen hortyogni bármeddig. persze alkalma válogatja :)

törökmonika 2012.03.08. 21:59:27

@mpreston: kedves m, amúgy meg az egészről még ezt is gondolom:
www.youtube.com/watch?v=YV8PIYrVVt4

Nicki 2012.04.12. 15:29:09

Sajnálom, de nem tudunk időt adni Neked! Mi akik folyamatosan olvassuk a blogodat igen is igényt tartunk a szórakoztató, okos, keserédes írásokra! Nugdíjas Kupidó ide, vagy oda, de tessék ránk is gondolni!
Szeretünk! Üdv, Levendula

törökmonika 2012.04.12. 16:41:19

@Nicki: na, ez most nagyon váratlanul jött és nagyon jól is esett! köszönöm.

Nicki 2012.04.12. 20:08:16

@törökmonika: Na, Monika! Nincs neked mit köszönni, hisz újra meg újra elolvasva eme bejegyzést egyre inkább jövök zavarba! Nem is nagyon tudom, hogy ezeket a gondolatokat hogyan tudtad kilesni a fejemből, :) hisz annyira az enyémek, (is) hogy el sem hiszem. Persze ne gondold, hogy azokat az érzéseket akarom elirigyelni tőled, amelyeknek hatására a fenti soraid születtek, sőt! Örülök, hogy végre... és ennyire... és hogy ilyen természetesen jó neked. Köszönöm, hogy ilyen magától értődő egyszerűséggel adod át az éréseidet. Szeretettel: Levendula