Nem ebben állapodtunk meg!

török_mónika_profilkép.jpg

 

A kettes sorszámú lányom lenyomott a gép elé és azt mondta, hogy írjak. Igaza van. Pár éve megjelent egy könyvem A nagy Ő címmel. És még mindig élünk! Ezt lehet itt nyomon követni.

Friss topikok

  • : @tomtyi: mellesleg II. Ottónak nem volt osztrák felmenője , legkevésbé I. Ferdinánd. Mivel mintegy... (2018.08.20. 00:39) Honfoglalás
  • urbánugar: Hm. @Konyvmolyolo: Egy ilyen munka talán engem is érdekelne. Legalább is szívesen kipróbálnám mag... (2018.07.18. 14:38) Levél anyámnak
  • Manyecska.: Pár napja találtam meg ezt a számot nem gondoltam volna hogy így lesz aktuális. Sok erőt kívánok a... (2018.07.15. 19:47) Tíz jel, ami arra utal, hogy esetleg egy kicsit fáradt vagy
  • Bodócsy Vera: Szerettem mindet, mentettem, amit csak tudtam. Nem tudok aludni a hiányodtól. Nem így kívántam, ... (2018.07.13. 03:29) Feljegyzések a pelenkázó mellől 26. - Pillanatképek
  • aranyosfodorka: Hosszú, hosszú titkos, néma olvasás után muszáj megszólalnom. Ez igaz ? Hát Te is ? Sajnálom, de t... (2018.05.02. 10:00) Szerettem

Hogyan tartsuk megfelelően szüleinket? - Hétköznapi tanácsok kamasz gyerekeinknek

2011.08.01. 22:17 | törökmonika | 23 komment

 

 

Az, hogy megérkezem haza, kezemben nyolc cekkerrel, nem azt jelenti, hogy azonnal el kell kezdenetek kérni ennivalót. Legalább várjátok meg, míg leteszem a cuccot. Esetleg megkérdezhetitek, mit segíthettek vagy milyen volt a napom.

 

Igen, tudom, hogy pénzre van szükségetek. Egyébként nekem is. Az a különbség, hogy én megdolgozom érte. Tehát legalább kérjétek szépen. Ne kezdjetek hisztizni, ne fenyegetőzzetek világgá menéssel, ne duzzogjatok – csak röhejesek lesztek. Ha van, adok. Ha nincs, akkor nem. Ilyen egyszerű.

 

Igen, tudom, hogy még több pénzre van szükségetek (egyébként nekem is). Ez önmagában nem ok arra, hogy önfeledten kotorásszatok a tárcámban. De ha már megtettétek, ne fogjátok rá a tesókra – és legalább annyit hagyjatok benne, hogy ne akadályozza az ÉN létfenntartásomat!

 

TUDOM, hogy rendetlenség van itthon. És arra gondoltatok már, hogy a megjegyzéseken kívül valami mást is tegyetek?! Nektek pont annyi felvenni a földről a szétdobált cuccokat, mint nekem – csak én még napközben rohangásztam is. A porszívót egyébként épp ott találjátok, ahol a legutóbb hagytam. Könnyű kezelni.

 

TUDOM, hogy nincs már egy tiszta tányér sem. Milyen szerencse, hogy van mosogatógépünk. Megpróbáltátok már egyetlen egyszer is kinyitni? Hát használni? Higyjétek el, meglepően egyszerű. De ha macerás, próbálkozzatok kézzel, melegvízzel, vegyszerrel.

 

Önmagában az, hogy elindulok a konyha felé, még nem jelenti azt, hogy rendeléseket kellene feladnotok. Ti mikor kérdeztétek meg engem utoljára, én mit szeretnék rágcsálni?!

 

NEM, a ruháitok nem öntisztulók. Az úgy van, hogy éjjelente körbejárok, és amit találok szétdobálva, azt KIMOSOM, majd KITEREGETEM, és – ha szerencsétek van – leszedem és összehajtogatom. Általában az ágyatokra teszem le. De NEM azért, hogy onnan lelökjétek, majd jajveszékeljetek, hogy nincs egy göncötök, amit felvehetnétek! Van. Több, mint nekem.

 

Amikor felhívlak benneteket az utolsó fityingjeimen, általában baromira nem vagyok kíváncsi a hadovára. Általában egyértelmű kérdéseket teszek fel. Hol vagy? Mikor érsz haza? De egészen biztosan nem akarom végighallgatni, hogyan ment el az orrotok előtt az utolsó hév (aha, csak a háttérben az a házibuli-zaj ne szólna).

 

NEM fogtok tudni kijátszani apátok ellen. És fordítva sem. Dacára a válásnak, egyeztetünk, melyikőtök mennyivel húzta le őt vagy engem. Kár ebbe energiát feccölni, TUDOM.

 

Az iskola az egy olyan hely, ahová be kell járni. Ehhez fel kell kelnetek időben. Én például baromira ráérnék egy órával később is, de csak a ti kedvetekért kimászom a párnám alól, csinálok kávét, teát, reggelit és ébresztelek benneteket. Nekem sem esik jól ez olyan korán. De ha kurvaanyáztok, az többszörösen rosszul esik. NE!

 

Igen, néha megbetegszik az ember. De bocs, ne nézzetek hülyének, öreg vagyok már bohócnak. Az ismeretlen eredetű szédülés, hirtelen fejfájás vagy csak úgy a rossz közérzet ennyi idősen és ennyi gyerek után inkább harsány vidámságot vált ki belőlem. NE próbálkozzatok! Nem adok igazolást.

 

Drága lányaim, tudom, hogy én már egy letojt tyúk vagyok, igénytelen és szürke, fél lábbal a sírban. De még nem örököltétek meg a sminkkészletemet, a legjobb harisnyáimat, parfümjeimet, mert még élek! Tessék szépen kitenni a táskáitokból, mielőtt elmentek itthonról – nekem is szükségem lehet rá! És akkor most a tamponokról és intimbetétekről szó se essék – rendkívül kellemetlen helyzetbe tudtok hozni a folyamatos lopkodással.

 

Drága kisfiam, tudom, hogy nehéz ennyi nő között élned. De például térdig gázolhatsz a borotvákban. Kérlek, hogy MOSD LE, mielőtt visszacsempészed a csajok cuccai közé!!! A vécé-használat pedig... khmmmm... szóval, maradjunk annyiban, hogy mi vagyunk többen. Hajtsd le!

 

A barátaim NEM gázak! Nem kell velük beszélgetnetek – én sem feltétlenül cseverészem azzal a hat-nyolc fésületlen, beállt, ismeretlen csávóval, akiknek ti sem tudjátok a nevét és mégis hazahozzátok őket. Ja, és hogy ittalvás. Szögezzük le: az alfanőstény ÉN vagyok. ÉN fogom megmondani, lesz-e házibuli, kik alhatnak itt és elmehettek-e egy hosszabb hétvégére. Nincs vita. Ebben nincs demokrácia.

 

Amennyiben ezeket az alapvető szabályokat betartjátok, valószínűleg csak a megszokott, rutin torok-átharapásos vitákban lesz részünk itthon.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://torokmonika.blog.hu/api/trackback/id/tr733118401

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guga 2011.08.02. 07:25:53

Nem szeretnék tolakodni, de hátha segít, a szülő sosincs könnyű helyzetben. Nekem két fiam van, 43 vagyok, a nagyobbik 15, a kisebbik 8. Egyszer én is leírtam róluk, amit tudok. Nem fontos elolvasnod, csak, ha ellenállhatatlan vágyat érzel :)

logout.hu/cikk/mit_tudok_en_a_ket_fiamrol/teljes.html

Hja, és köszönöm, szuper csaj vagy, más már rég összeomlott volna sokkal kisebb teher alatt. Méltatlanul kevés a komment a blogodon. A címlapra meg olyan igénytelen dolgok kerülnek ki, hogy az ember kezdi elhinni, baj csak velem van, meg nekem, másnál minden oké.

Gamma Leonis · http://gombamania.blogspot.com 2011.08.02. 07:49:39

Helló Guga! Jó látni egy másik Ph!-st. :-) A Gamma Leonis a hivatalosabb elnevezése a kedvenc kettőscsillagomnak, ami az Algieba.

guga 2011.08.02. 07:59:08

Kicsi az internet :D

törökmonika 2011.08.02. 08:24:01

@guga: máris nekiesek a blogodnak (nem szégyen tanulni) :)
ami pedig az összeomlást illeti: elég rendszeresen szoktam, sajnos... ám ha jól összeomlottam magam, utána más elfoglaltság után nézek - ezt az egy jó tulajdonságát sikerült anyámnak örökölnöm :)

aviik 2011.08.02. 08:31:32

Ahogy nőnek a fiaim, egyre inkább alakul itt is ez a helyzet. Ráadásul nálunk én vagyok az egyetlen nőnemű lény - nevesen: sárkány - így duplán a sarkamra kell állnom, nehogy felfaljanak a vadak...
Na, ahogy ezt a mondatot leírtam, megkaptam a férjemtől, hogy "puha vagy" (híreket szerettem volna nézni, de azonnal rábeszéltek a mesecsatornára, első szóra hagytam magam). Kétségtelenül fel fognak falni...

sületlenke 2011.08.02. 08:34:51

Egyetértek a kommentek számára való utalással, de ezzel együtt túl nagy következtetést nem kell levonni belőle.

Én pl. nemrég bukkantam rá a blogra, visszamenőleg el is olvastam minden bejegyzést.

Tud írni a lány, nem is akárhogy, de ez "természetesen" semmit nem jelent az olvasottságot tekintve.

Címlap az indexnél kattintást hozó magamutogatásnak, öncélú trágárságnak jár, kevés kivételtől eltekintve.

Ritkán van kint olyan, ami publicisztikai szintű, vagy akár egyedi hang, az irodalom közelségű írás pedig nyilván eleve kizáró ok.

Olvasottságot pedig a hozzáférhetőség, a valamilyen szintű ajánlás hoz(na). Percvilág, percemberek, percértékek - ez van.
Azért mi még páran biztosan járunk majd ide, ha nem is szólunk mindig hozzá.
Egyébként úgy hiszem, a kiírás önmagában is segít egy alkotó embernek, az elismerés meg ... az természetesen szinte semmilyen arányban nincsen a mű értékével.

De attól még csinálhatod és csináld is, T.M.!

törökmonika 2011.08.02. 08:44:21

@guga: elolvastam. nem is mondtad, hogy én szültem a fiaidat! :)
jó kis írás, gratula érte. kedves, odaforduló, elmélyült. tecc!

panka 2011.08.02. 14:04:26

Nem is olyan nagy baj, hogy nincs Index címlap, meg sok komment, mert akkor jönnének a beugatások, meg az olyan hozzászólások, hogy meg kéne nevelni azokat a gyerekeket, nem blogban üzengetni (természetesen gyerektelenektől, mert akinek van gyereke, az tudja, muhaha), és még annál is durvábbak. Szóval szerintem áldás, ha nem szabadítják ott rá az emberre a sok hülyét. Egyébként én ősolvasója vagyok ennek a blognak, de asszem még sose kommenteltem, valamint hat éve blogolok, és nem hiszem, hogy összefüggne a minőség, az olvasottság, és a kommentek száma.

cso zsi 2011.08.03. 22:55:23

A minap mesélt a kedvesem egy ismerőséról, aki hasonló cipőben jár. Ő még csak most kezdi a növésben lévő gyermeket megtapasztalni, bár az öccsével már anno elkezdte, aki felnőve is képes a fentieket előadni. ( a nagyfiam viselt dolgaiért meg a kedvesemtől kaptam meg a magamét)
Így megállapodtunk abban, hogy neki azért nem olyan rossz, mint az ismerősének.

@guga: "Kicsi az internet :D "
Ugye? Egy közös ismerős lájkolása után tévedtem ide. ;)

guga 2011.08.03. 23:34:54

@cso zsi:

Jó időben, jó helyen, nekem erre a blogra van szükségem ahhoz, hogy életben maradjak, mindig erőt ad, hogy nekem nem is olyan rossz.
Elégedett ember lehetek, mert minden nap van mit ennünk, van hol aludnunk, ruhánk is van, meg szeretjük egymást. Kell ennél több?

törökmonika 2011.08.03. 23:38:29

@guga: szerintem sok erőt ad az embernek az, ha önfeledten, a hasát fogva, a földön fetrengve tud saját magán röhögni :) másunk úgyse nagyon marad - ezt viszont macerás volna elvenni! :)

guga 2011.08.03. 23:48:11

Örök igazság, így élem az életem, és nem fogom feladni :)

guga 2011.08.03. 23:49:14

És ez még nem a legalja, hogy egy klasszikust idézzek :)

Gamma Leonis · http://gombamania.blogspot.com 2011.08.04. 12:55:52

Nálunk épp megint nem lesz mit enni. Apám egészen elém állt -nyomatékosítani akarta a mondanivalóját, enyhe fenyegető pozíció -, hogy az eltelt napokban ő szerzett pénzt, amiből ételt vett, most rajtam a sor.
Kevés ismerősöm van, és zömében pont olyan szegények mint mi. Senkihez se megyek, hogy pénzt nyúljak le tőle. Inkább összekaparom a maradék önbecsülésemet, és vállalom a hibáimért a halált. Aki gyenge, legalább a halálában legyen erős.

törökmonika 2011.08.04. 13:00:55

@Gamma Leonis: kiss@dunakanyar.net - írnál nekem privit?

penelope garcia 2011.08.06. 15:34:09

"hat-nyolc fésületlen, beállt, ismeretlen csávóval, akiknek ti sem tudjátok a nevét és mégis hazahozzátok őket"
Hahh, mindig is tudtam, hogy hasznos, ha a gyerek az én khm... legalábbis kihívásokkal küszködő szociabilitásomat örökölte. Legalább ettől az élménytől megkímélt a sors. :)

mammka2 2011.08.08. 21:27:05

Hát, ez nagyon jókor jött!
Köszi!
A felnőtt gyerekeimhez is elcsenhetek még néhány fogást,beszólást.:)

törökmonika 2011.08.09. 00:46:06

@mammka2: hát, az biztos, hogy pár gyerek után az ember egészen biztosan megtanul egyvalamit lelkiismeretfurdalás nélkül csinálni: felmutatni a középső ujját :) és aztán nagyot röhögni az elképedésen, amit okozott vele :)

banánhal 2011.08.09. 22:20:36

A szívem szakad az apropóért, de fantasztikusan írsz. És a leveled édasanyádnak..Irigylésreéltó. Üdv. (verbalfoto.freeblog.hu)

törökmonika 2011.08.09. 22:23:25

@banánhal: nagyon köszönöm! és mindjárt jól megnézlek ám, reszkess! :)