Nem ebben állapodtunk meg!

török_mónika_profilkép.jpg

 

A kettes sorszámú lányom lenyomott a gép elé és azt mondta, hogy írjak. Igaza van. Pár éve megjelent egy könyvem A nagy Ő címmel. És még mindig élünk! Ezt lehet itt nyomon követni.

Friss topikok

  • törökmonika: @mpreston: szerintem a te nosztalgiád másra vonatkozhat :) (2017.05.16. 07:34) Az öreg Pfaff
  • törökmonika: @Lavinia Pinkerton: Írtam volna ilyet?! Nem írtam. (2017.04.25. 14:03) A bácsi, akivel összevesztem a parkolóban
  • jatekparti: Ajánlok Nektek egy igazán egyedi játékot gyerekbulira! Ez a LogiKoffer, ami egy izgalmas logikai k... (2017.04.10. 10:24) Szervezzünk gyerekbulit!
  • na bakter: Móni ne találok szavak ezen húzásokra ismerlek tudom hogy nem posztolsz ezen a téren badarságokat ... (2017.03.23. 18:15) Nekrológjaimhoz
  • röf: Majd ha minden magyarországi gyerek sorsa és jövője rendben van. Nem, még sem az illegális határát... (2017.03.23. 15:22) Kismigráncs

Van egy kis időd? Gyere, magyarjunk!

2017.01.16. 11:21 | törökmonika | Szólj hozzá!

csodaszarvas.jpg

 

Annyira egyszerű volna egyébként jóízűen, jókedvűen magyarnak lenni.
Hatalmas buli jurtát építeni a kertben. Pont akkora, mint indiánsátrat, amit úgyis felhúzunk a srácoknak nyaranta.
Jó móka nyilazni. Meg solymászni is. Nem baj, ha te turulnak hívod, attól az még sólyom.
Elképesztő poén a pad alatt levelezni rovásírásul. Pont olyan, mint tündéül írni, azt is csak nemrég (történelmileg nemrég) állította össze Tolkien.
Nagy poén, amikor a gyerek mondja a hét vezér nevét, de belekeveri a hét törpét is. Stzakad a röhögéstől a család, aztán persze kijavítja. És Emese nem Hófehérke, de már majdnem Szűz Mária.
Lehetne a csodaszarvasnak is örülni, mert tényleg elképesztően szép az az övcsat róla. És hát nyilván pont annyira létezett, mint Bambi, csak Bambi körül nincs ekkora szemforgatás.
Érdekes, a kultúrnépek prímán szórakoznak a saját történelmükön.
Amelyik népnek igazán van történelme és igazán kultúr, az kiválóakat viccelődik a vikingek mosdatlanságán például. A tésztazabáláson. A csigaebéden. Egy rohadt koszos istálló kitakarításán. Csak hogy a közelből vegyünk példákat.
Remek, tényleg vicces rendezvényeket lehet csinálni történelmi hagyományokra hivatkozva - ha pont annyira vesszük komolyan, amennyire kell.
Horvátországban a nyáron tanúja voltam egy víziversenynek, amely valójában a kalózkodásról szólt. Jót játszottak a srácok -  és a nagyobbak is.
Picit arrébb, Velencében egészen kiváló farsangok vannak.
Finnországban meg hajigálják a farönköket.
Egyébként semmiben nem különbözik egy hátrafele nyilazó verseny egy mobiltelefon-eldobálóstól. Tényleg nem.
Csak nálunk, egyedül nálunk jelenti a nemzet történelmére emlékezést az, hogy el kell sápadnunk, le kell horgasztanunk a fejünket és roppant szomorúnak kell lennünk.
Ki a fene akar szomorú lenni?!
Nekünk miért nincs Magyar Nemzeti Monty Pythonunk?!
Egyszerűen jobb lenne úgy magyarnak lenni.
De így?! Hogy neked küldetéstudattól megroskadva szomorúnak kell lenned, mert különben rádszól a szomszéd, mert nem vagy matyóban - és te nem válaszolhatod neki, hogy ő meg miért nem vesz fel inkább kevésbé lukas köntöst ehhez a megjegyzéséhez?!
Így nem jó.
Ady ezt jobban megírta, tudom.
És sokan mások is.
Jókedvű országban szeretnék élni.



A bejegyzés trackback címe:

http://torokmonika.blog.hu/api/trackback/id/tr5212129683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.