Nem ebben állapodtunk meg!

török_mónika_profilkép.jpg

 

A kettes sorszámú lányom lenyomott a gép elé és azt mondta, hogy írjak. Igaza van. Pár éve megjelent egy könyvem A nagy Ő címmel. És még mindig élünk! Ezt lehet itt nyomon követni.

Friss topikok

  • Bodócsy Vera: Amíg élek, nem felejtelek. Nagyon szerettelek. Köszönök minden írást, fotót (2020.09.03. 17:37) Tíz jel, ami arra utal, hogy esetleg egy kicsit fáradt vagy
  • : @tomtyi: mellesleg II. Ottónak nem volt osztrák felmenője , legkevésbé I. Ferdinánd. Mivel mintegy... (2018.08.20. 00:39) Honfoglalás
  • urbánugar: Hm. @Konyvmolyolo: Egy ilyen munka talán engem is érdekelne. Legalább is szívesen kipróbálnám mag... (2018.07.18. 14:38) Levél anyámnak
  • Bodócsy Vera: Szerettem mindet, mentettem, amit csak tudtam. Nem tudok aludni a hiányodtól. Nem így kívántam, ... (2018.07.13. 03:29) Feljegyzések a pelenkázó mellől 26. - Pillanatképek
  • aranyosfodorka: Hosszú, hosszú titkos, néma olvasás után muszáj megszólalnom. Ez igaz ? Hát Te is ? Sajnálom, de t... (2018.05.02. 10:00) Szerettem

Lányok, lányok, szép leányok

2016.10.11. 00:59 | törökmonika | 1 komment

  Nem nagy titok, aki ismer, tudja, hogy szekérderéknyi lányom van. Szám szerint három. Fiam is van, de ő már megszokta a helyzetet - nem is volt más választása szegénykémnek, egyszem férfiember, szívem csücske, akárcsak a többi. Na de hogy a lányok. Az tiszta sor, akárcsak az állatvilágban, hogy…

Filléres

2016.10.10. 09:11 | törökmonika | Szólj hozzá!

  Amikor a hatodik kerületi, Ó utcai társbérletből saját kecóba kerültünk a hatvanas évek végén a szüleimmel, és nekem saját szobám is lett, eleinte furcsa volt minden. Elsősorban, hogy nincs gang. Nincs bandázás a srácokkal a hátsólépcsőn. Nincs szénhordás a pincéből. Nincs az a leírhatatlan…

süti beállítások módosítása