Nem ebben állapodtunk meg!

török_mónika_profilkép.jpg

 

A kettes sorszámú lányom lenyomott a gép elé és azt mondta, hogy írjak. Igaza van. Pár éve megjelent egy könyvem A nagy Ő címmel. És még mindig élünk! Ezt lehet itt nyomon követni.

Friss topikok

  • Bodócsy Vera: Amíg élek, nem felejtelek. Nagyon szerettelek. Köszönök minden írást, fotót (2020.09.03. 17:37) Tíz jel, ami arra utal, hogy esetleg egy kicsit fáradt vagy
  • : @tomtyi: mellesleg II. Ottónak nem volt osztrák felmenője , legkevésbé I. Ferdinánd. Mivel mintegy... (2018.08.20. 00:39) Honfoglalás
  • urbánugar: Hm. @Konyvmolyolo: Egy ilyen munka talán engem is érdekelne. Legalább is szívesen kipróbálnám mag... (2018.07.18. 14:38) Levél anyámnak
  • Bodócsy Vera: Szerettem mindet, mentettem, amit csak tudtam. Nem tudok aludni a hiányodtól. Nem így kívántam, ... (2018.07.13. 03:29) Feljegyzések a pelenkázó mellől 26. - Pillanatképek
  • aranyosfodorka: Hosszú, hosszú titkos, néma olvasás után muszáj megszólalnom. Ez igaz ? Hát Te is ? Sajnálom, de t... (2018.05.02. 10:00) Szerettem

Hasznos ötletek kampányfinisre

2014.10.10. 15:46 | törökmonika | 1 komment

Most már mindegy, de jelzem, hogy pár apró gesztust elmulasztottak a kormánypártok így október 12. előtt.

Mi, kétkezi választópolgárok ugyanis megszokhattuk, hogy négyévente egyszer agyon vagyunk szeretgetve.

Most is kedves báránykái vagyunk mink a hatalomnak, nem panaszképp mondom ám, hát tudom, hogy Miskolcon hirtelen pont most lehetett egy raklapnyi laptopot kapniuk a rászorulóknak, egy KDNP-s polgármester-jelölt nővére szexi képeket ígért a lányairól a voksért cserébe, Újpesten is hiba nélkül szétosztották hirtelen felindulásból a rohadt krumplit, ráadásul Fásy Ádám nagyszerű és színvonalas műsorának országos turnéja is véletlenszerű egybeesést mutatott időben és térben a Fidesz kampányrendezvényeivel.

De kár volt itt megállni.

Egy csomó jó ötlet parlagon hever a feledés vasfoga által keresztüllépve.

Már késő, de legközelebb ne felejtsék el!

 

A nyugdíjak megérkezése pont a választások előtti pénteken.

A diákhitelek rohamszerű és pár nappal hamarabb átutalása.

A közüzemi számlák késleltetett postázása.

Kirakodóvásár és bolhapiac a polgármesteri hivatalok előtt – szociális alapon, minden 100 forintos akció keretében.

Esténként becsöngetni Rózsika néniékhez, hogy ne felejtsék el majd leoltani a kinti villanyt, mert drága az áram, Pista bá pedig zárja jól be a kaput, mert MÉG nem jó a közbiztonság.

Közös fotózás aluljárókban – a „legyen ön is a polgármester barátja!” feliratú háttéren életnagyságú polgármester-jelölt ábrája, mellette a lukas fejű választópolgár, a lukba lehet illeszteni az arcot, katt, ingyen vihető.

Hajnali körséta az adott településen, „hogy vagyunk, hogy vagyunk?” kérdéssel a frissen ébredező állampolgárok felé.

Nyugdíjas nénik kezéből a szatyrot vagy a tűzifát kitépni, „öreganyám, ne fáradjon, hadd cipelem én a rőzsét!” felkiáltással.

Hinnye, de jól tartja magát, Géza bátyám, hát hogy csinálja kend? típusú tréfálkozások a nyugdíjasok otthonában. Ugyanitt a szakácsnő és a szociális munkás orcáját megcsipkedni jobbról és balról.

Akciós csirke-farhát és -nyak minden CBA-ban.

Saját híján adott esetben kölcsön babakocsival és színben hozzáillő gyerekkel séta a korzón vagy a libalegelőn délelőtt és alkonyatkor.

A sakkozók mellé leülni a tereken, hosszan, elmélyülten beszélgetni a Szulejmán aktuális részéről, illetve annak hiányáról.

Kölcsönbe kapott, eleve működésképtelen, ezer éves Trabantot tologatni a legforgalmasabb utcán orcánk verítékével. Érdemes mellé felkérni egy kétségbeesett, de lassan megkönnyebbülő terhes nőt. Fontos közben fél percenként hangosan és jól artikuláltan mondogatni: á, semmi az egész, ezért vagyok, hogy segítsek!

Elmenni szülői értekezletre (ha eszünkbe jut, hova is jár a gyerek), ott látványosan befizetni az osztálypénzt és elvállalni az szmk vezetését.

Megadni minden tartozást. Lehetőleg nyilvános helyen, látványos tűzijáték keretében.

Belefeccölni pár órát és tömegközlekedni a csúcsidőszakban, a helyünket időről időre átadni jó hangos „parancsoljon, kérem, ön jobban megérdemli!” mondatok kíséretében az erre a célra szerződtetett, lompos külsejű embernek.

Akár többször is sorbaállni a postán óriási köteg sárga csekkel, közben szóba elegyedni az előttünk-mögöttünk hisztériázókkal, hogy „én bízom benne, hogy a rezsicsökkentés meghozza a hatását!”

Naponta akár többször is meglátogatni a háziorvost, a váróban hangosan filozofálni, hogy „sebaj, ez is hamarosan megváltozik majd, mint minden!”

Egyedileg tervezett pólót hordani „Nekem semmi bajom a cigányokkal, de lássuk be...” felirattal.

Közmunkásoknak fagyit vinni, velük eldiskurálgatni bizonyos ingyenélőkről, akik ennyit sem képesek megtenni a szent hazáért.

Naponta többször leköpni egy-egy tetszőlegesen kiválasztott bank bejáratát.

Megkeresni a neten, hol van a hozzánk legközelebb eső templom és mi is lehet a nyitvatartási ideje, ott rendszeresen részt venni az istentiszteleteken, szerényen, az első sorban.

Felkérni a tisztelendő urat vagy ahogy ott éppen hívják a hivek, prédikáljon már egy jó zaftosat, nem leszünk hálátlanok.

 

Felkérem az illetékeseket, négy év múlva semmiképp ne hagyják ezeket az elemeket ki a kampányukból, különben feleennyire sem fogunk jól szórakozni.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://torokmonika.blog.hu/api/trackback/id/tr926777977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mozigépész 2014.10.15. 14:44:34

Ezekre már nem volt szükség ...
süti beállítások módosítása