Bár nem tegnap volt, de ezúton tájékoztatom a kegyelmes uramékat, hogy eltűnt a... izé...

Szóval itt mondott a papa valamit, csak nem jegyeztem meg pontosan, valami telefonnal összefüggő dolog.

Megvan! Eltűnt a telefonom.

Ja, nem.

A barátnőm telefonja.

Telefonjai.

Most túl azon, hogy szegény hol vegyen a műkörmei színéhez passzoló új kettőt vagy hármat, az a baj, hogy rajta voltak a képek a leánybúcsúmról.

Valami ilyesmit kell mondanom, esküszöm, hogy mindjárt összeszedem magam.

Na most én egy tisztességes, magyar, keresztény lány vagyok – senki nem röhög, legalábbis hangosan! -, természetesen semmi titkolnivalóm nincs, fonogattunk, kukoricát fosztottunk, mittudoménmit hántoltunk meg népdalokat énekeltünk két imádkozás közben, és akkor a barátnőm, aki akkor sajnos nem ért rá eljönni üzleti ügyeiből kifolyólag, lefotózott engem, ahogy én sem voltam ott, szóval kellemetlen volna, ha ország-világ most azon csámcsogna, hogy én hogyan fosztom a kukoricát, amit pedig soha.

Na most kérem kegyelmes uramékat, hogy izé... mire is? Ja, hogy vegyenek dns-mintát a telefonomról.... bocs, a puncikamuncika barátnőm kettő telefonjáról, mert az eltűnt, mind a nyolc, tehát így könnyen lehet róla dns-mintát venni, hogy eltűánt mind a tizenkettő, és akkor adják nekem oda az elektronikus fotók negatívjait, mert a keresztszemes mintát, amit a szakdolgozatomban írtak, elnézést: írtam, azt saját szellemi termékemnek tekintem, nem véletlenül kaptam rá kézcsókot és dícséretet.

Na most a személyzetet ki kell rúgni, ez legyen már alap. Nem őriztük együtt a disznókat, őket legalábbis nem láttam ott, amikor én, illetve a barátnőm a tizennyolc telefonjáról, amelyekről eltűnésük után dns-mintát kell venni, kerül, amibe kerül, csak olcsó legyen. Nekünk.

Most itt kéne valami állati okosat mondanom, de az istennek se jut eszembe, mit mondott a papa, de tudom, hogy azóta – a franc se emlékszik rá, mikor volt, de mintha ma lett volna – a pintér bácsi sokkal morcosabb és egy-két meghitt, esti telefonbeszélgetés is elmaradt, pedig úgy megszoktam már, hogy a papa ordít a dolgozószobáiban valakikkel, néha pedig pergőtűz hangja, ja, nem , mert az a barátnőm, akinek mind a huszonhárom telefonját ellopták a dns-ek.

Kegyelmes uramék, legyenek kedvesek megtalálni a pin... a barátnőm telefonjait, mert nagyon ciki az egész és beégek a familiában, már egy traktorra sem tudok vigyázni, lécci, lécci, lécci.

Utóirat: papa, ez volt az utolsó! Nem kérek több lófejet az ágyam végébe! És ne! A tiédet sem ér áttenni hozzám!