Nem ebben állapodtunk meg!

török_mónika_profilkép.jpg

 

A kettes sorszámú lányom lenyomott a gép elé és azt mondta, hogy írjak. Igaza van. Pár éve megjelent egy könyvem A nagy Ő címmel. És még mindig élünk! Ezt lehet itt nyomon követni.

Friss topikok

  • Bodócsy Vera: Amíg élek, nem felejtelek. Nagyon szerettelek. Köszönök minden írást, fotót (2020.09.03. 17:37) Tíz jel, ami arra utal, hogy esetleg egy kicsit fáradt vagy
  • : @tomtyi: mellesleg II. Ottónak nem volt osztrák felmenője , legkevésbé I. Ferdinánd. Mivel mintegy... (2018.08.20. 00:39) Honfoglalás
  • urbánugar: Hm. @Konyvmolyolo: Egy ilyen munka talán engem is érdekelne. Legalább is szívesen kipróbálnám mag... (2018.07.18. 14:38) Levél anyámnak
  • Bodócsy Vera: Szerettem mindet, mentettem, amit csak tudtam. Nem tudok aludni a hiányodtól. Nem így kívántam, ... (2018.07.13. 03:29) Feljegyzések a pelenkázó mellől 26. - Pillanatképek
  • aranyosfodorka: Hosszú, hosszú titkos, néma olvasás után muszáj megszólalnom. Ez igaz ? Hát Te is ? Sajnálom, de t... (2018.05.02. 10:00) Szerettem

Anyák a világban!

2012.11.18. 12:33 | törökmonika | komment

Megszültük a gyerekeinket, nem kevés fájdalommal. Pelenkáztuk, szoptattuk. Az első szavuk a mama volt. Rohantunk utánuk a játszótéren, nehogy leessenek a játszótéren a mászókáról. Bárki torkát átharaptuk volna, ha kezet mert volna emelni a gyerekre. Vele együtt néztük meg,…

Búcsú a fegyverektől

2012.11.15. 19:58 | törökmonika | komment

Üzenem a világnak. Fiúk, a pöcsötökkel játsszatok, ne a fegyverekkel. Csak pár óra volt, míg totális kétségbeesésben voltam, hogy a gyerekemnek haja szála is görbülhet, mert szórakoztok. Jött a hír, hogy lövik Tel-Avivot. Történetesen ott él a legnagyobb lányom. Most nem…

süti beállítások módosítása