Ezek tényleg hülyék.

A következő évi beiratkozáskor választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy gyermekünk az állami általános iskolában az erkölcstanórán vagy az egyház által szervezett hit- és erkölcstanórán vegyen-e részt. Választani kell! Ezek az órák ugyanis a kötelező tanórai foglalkozások részeként kerülnek megszervezésre.

Ezért ahhoz, hogy az adott iskolai évfolyamot a tanuló teljesítse, közérthetőbben, ne bukjon meg, legalább elégséges (2) osztályzatot kell szereznie ebből a tantárgyból is. Természetesen, ha a gyermek hiányzik ezekről az órákról, a szülő éppúgy elveszíti az iskoláztatási támogatáshoz való jogát, mint ha másik „hagyományos” óráról maradt volna távol. Megindulhat a szülővel szemben a szabálysértési eljárás is gyermeke igazolatlan iskolai mulasztása miatt.

Annak, hogy ezek a foglalkozások beépülnek a tanrendbe, a másik következménye az, hogy az iskolai dokumentumokban (napló, törzslap) fel kell tüntetni a tanórák idejét, a résztvevők nevét, a tanulói teljesítményt. A tanuló részére kiállított bizonyítvány pedig kitörölhetetlenül tartalmazni fogja azt az adatot, amelyhez egyébként még az oktrojált alaptörvény szerint sincs senkinek semmi köze. Bár a szülő jogosult megválasztani, hogy gyermekének milyen legyen a vallása, az esetek túlnyomó többségében ez a szülői döntés meghatározó egy egész életre.

Nos. Mivel nagyjából másfél évet kell így, a futóbolondok mellett féllábon kibírni, nem akkora a gáz. A hatéveseknek be kell tanítani, hogy az efféle kérdésekre azt kell válaszolniuk, hogy majd az anya megmondja. És ne dőljenek be semminek!

Az anyukák pedig negédes mosollyal bemennek majd az iskolatitkárhoz vagy az osztályfőnökhöz, és azt mondják, hogy: közöd?! Engem itten ne vegzáljál.

Aztán más iskolát keresnek, ahol persze ugyanez a procedúra.

A hatévesek szüleit kérem, hogy várják ki, amíg a futóbolondokat elzavarja a népakarat oda, ahova valók.

Amúgy is jobb hétévesen kezdeni az iskolát, Hoffmann Rózsa ez ügyben is le van maximálisan szarva. Szerintem leüli majd a törvényesen kiróttat.

Amúgy meg csöndesen röhögök itt magamban, mert miközben a pedagógusok óraszáma nő, a fizetésük csökken, mert nincs rá pénz, akkor majd nyilván vallásoktatókra lesz lóvé. Csókolom, vatikáni egyezmény?! Vagy hogy? Ki fogja finanszírozni?

És az ateistákat ki tanítja majd ateizmusra?

Az ateizmus pont olyan vallás, mint az összes többi.

Épp elég baj, hogy egyáltalán felmerülhet a kölykök között, hogy meg van-e keresztelve vagy sem. Kit érdekel?! Ezen belül pláne kit érdekel, hogy mely felekezetben csinálták ezt vele.

Egy iskolában írni, olvasni, számolni, irodalmat és nyelvtant, idegen nyelveket kell tanulni, össze kell szokni, tudni kell együtt kimenni a nagyszünetben ordibálni, illedelmesen használni a klotyót, kulturáltan felelni kérdésekre és esetleg tudni a thalesz-tételt, de azt már csak felsőben.

Ehhez képest lesznek kiscsoportok? Te, fiam, a bénégyesbe mész hittanra, mert ott vannak a reformátusok, te, lányom, meg az a3-ba, mert ott vannak a katolikusok, a zsidók addig kint fociznak, az ateisták pedig külön matekpéldát kapnak?!

Tényleg működőképes elképzelés. Életszerű.

De mintha kicsit alá volna becsülve a pedagógus-társadalom. Legalábbis itt nálunk, falun, a tantónéni mindenkinek megtörli az orrát. Mindenkinek ad uzsit meg leckét. Mindegyikkel egyformán ordít, ha hülyék. És nem katolikus orrot töröl, hanem gyerekét.